Airedale Terrier

Az egyik leghíresebb, legnépszerűbb angol munkakutya; mintegy száz esztendeje, 1850 körül, az angliai Yorkshire városában, pontosabban annak Airedale nevű kerületében tenyésztették ki. Eredetéről a vélemények megoszlanak; a legvalószínűbb, hogy a már kihalt fekete terrier leszármazottja, de ír, welsh, sőt foxterrier vér is lehet az ereiben; ezenkívül valószínűleg némi otterhound vonalat is bevittek a fajtába.
Tkp. vidravadászatra tenyésztették ki; feltehetően ennek köszönheti erőteljes felépítését, jó úszóképességét, bátorságát kitűnő szaglását. Volt idő amikor waterside (vízi, víz melletti) terriernek nevezték, ám 1879-ben már külön fajtaként szerepelt egy yorkshire-i kiállításon.
Az Airedale terrierrel ma már nem vadásznak vidrára, de képességeit manapság is világszerte sokoldalúan hasznosítják. Őrző-, határőr-, rendőr- és hadi feladatok elvégzésére egyaránt alkalmas, ezenkívül nagyszerű vakvezető, remek sportkutya (a terrierek királyának is nevezik). Vakmerően bátor és bár nem túlzottan verekedős, ha harcra kerül a sor, soha nem hátrál meg. Kiegyensúlyozott, rendkívül jó idegrendszerű, könnyen nevelhető, nem szófogadatlan, nem szertelen; ragaszkodó, tanulékony, kifejezetten igényli, hogy törődjenek, foglalkozzanak vele. Szereti a vizet, kiváló futó és ugró, nagyszerű nyomkövető.
Az egyik legnagyobb termetű, rendkívül tetszetős megjelenésű terrier. Teste négyzetbe rajzolható. Feje hosszú, balta formájú; koponyája hosszú, keskeny. Stopja (Arcorri hajlás) csekély, állkapcsa hatalmas, fogazata erőteljes. Orrtükre fekete, ajkai feszesek. Füle V alakú, tőben előrebicsaklik, szeme barna, viszonylag kicsi. Nyaka elegáns ívelésű, mérsékelten hosszú, izmos. Háta egyenes, rövid, mellkasa mély. Farka magasan tűzött, sohasem görbül a háta fölé; kétharmadára kurtítják. Mellső végtagjai egyenesek, párhuzamosak, oszlopszerűek, hosszú hátulsó végtagjai izmosak és valamivel szélesebb állásúak, mint a mellsők. Mancsa kerekded, kicsi, de erős, ujjai zártak. Szőrzete sűrű, kemény, nem túl hosszú, koponyáján és a fülén rövidebb, lesimuló. Színe cserbarna, a háta fekete, a feje, mellkasának alsó része, mellső végtagjai könyékig, a hátulsók pedig a combok felső részéig világos cserbarnák. Szőrzetét trimmelik. A kanok marmagassága 58-61, a szukáké 56-58 cm; testtömege 22-23 kg.
Leírása: Erőteljes felépítésű, elegáns megjelenésű, harmonikus mozgású állat. Füle előrebicsaklik. Szeme kicsi, sötétbarna. Nyaka hosszú, izmos, háta egyenes, feszes, ágyéka rövid. Farkát kétharmadára kurtítják, egyenesen felfelé tartja. Végtagjai párhuzamosak, oszlopszerűek. Szőrzete közepesen hosszú, sűrű, kemény, a koponyáján és a fülén rövidebb, lesimuló. Trimmelik. Hátán, nyakának és farkának felső felületén a szőr fekete, teste többi részén világos cserbarna. Eredete: Angliában, Yorkshire környékén, pontosabban az Airedale völgyében tenyésztették ki, mintegy száz esztendeje, a már kipusztult fekete terrier, továbbá az ír, a welsh és a foxterrier, valamint a vidravadász kutya (Otterhound) keresztezése révén. Tulajdonságai: Kiegyensúlyozott, jó vérmérsékletű, szófogadó, könnyen kiképezhető. Bátor és fogós. Alkalmazása: Vidravadászatra tenyésztették ki valaha. Napjainkban sokoldalú munkakutya.
Profil: őrző-védő kutya. Marmagasság: kan 58-61 cm, szuka 56-58 cm. Testtömeg: 22-23 kg. Táplálékigény: 1365 g/nap. Alomszám: 5-10 kölyök. Várható élettartam: 12-14 év.